|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 52 találat | lapozás: 1-30 | 31-52 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Fejes Rudolf Anzelm 1997. december 3.Fejes Rudolf Anzelm, a nagyváradi premontrei prépostság általános helynöke dr. Csapó József szenátor közbenjárását kérte, hogy a rend visszakapja Váradszentmártonban levő volt rendházát és Félixfürdőn levő elkobzott vagyonát. Néhány szélsőséges lap adott erről valótlan tájékoztatást, C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke pedig sajtótájékoztatóján azt állította, hogy magyarországi rend akar itt vagyont szerezni. Ez szándékos félremagyarázás, nagyváradi székhelyű premontrei rendről van szó és nem vagyonszerzés a cél, hanem az elkobozott javak visszaszolgáltatása. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 3./1999. április 18.Ápr. 21-én Tempfli József püspök Nagyváradon apáttá szenteli Fejes Rudolf Anzelmet, aki ezzel a váradhegyfoki premontrei prépostság elöljárója lesz. A prépostsághoz tartozik a szlovákiai Jászó és a magyarországi Csorna rendháza is. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 18./1999. szeptember 9.Több évtizedes szünet után szeptember 8-án, Kisasszony napján először lepleztek le egyházi köztéri szobrot Nagyváradon. Tempfli József megyés püspök elmondta, hogy olaszi plébánosként 1982-ben kezdte menekíteni a szétrombolásra ítélt Olaszi temető neves halottait és az ott található értékes műalkotásokat. A Szűzanya most újraavatandó szobra a Gorove famíliának a sírboltja előtt állt, onnan menekítették a Barátok templomának kriptájába. A műalkotás, Dunaiszky László budapesti szobrász alkotása. Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátkanonok felolvasta Kiss Albert főesperes provikáriussá való kinevezéséről szóló püspöki dokumentumot. Ezután az egyházmegye harmadik embere letette az esküt, majd a papság és a hívek kivonultak a szobor elé. A szobor a hajdan álló pieta szobor helyén áll majd, ahol a hírhedt kommunista miniszter, Alexandru Moghioros szobrát állították fel. /Szilágyi Aladár: Megáldották a Patróna szobrát. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 9./2000. október 3.Nagyváradon a várad-ősi plébániatemplom búcsúünnepén, október 1-jén zsúfolásig megtelt a templom, Fejes Rudolf-Anzelm, a Váradhegyfoki Szent István első vértanúhoz címzett premontrei prépostság főapátja volt a szónok. /Tüzes Bálint: Katolikusok ünnepe Ősiben. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./2001. július 15.A magyar premontrei rend váradhegyfoki apátsága a közelmúltban újabb taggal gazdagodott. Pék Sándor, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem végzőse felvételét kérte a rendbe. A kegytemplomban Fejes Rudolf Anzelm főapát celebrálta a beöltöztetési szentmisét, melyre eljöttek a váradi püspökség lelkészei, és a városban működő apácák - vincések, mallersdorfiak, orsolyiták - képviselői is. /Tüzes Bálint: Sziklára újjáépített rend. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 15./2002. január 10.Az erdélyi magyar történelmi egyházak ingatlanainak és javainak teljes körű visszaszolgáltatásával kapcsolatban fogalmazott meg nyílt levelet Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei rendi apát. A Bihari Napló jan. 6-i számában megjelent levelét az RMDSZ szövetségi elnökéhez, Markó Bélához, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjéhez, Verestóy Attilához és a képviselőházi RMDSZ frakció vezetőjéhez, Kelemen Attilához intézte. Az Európa Tanács ajánlását és határozatát az egyházak vagyonának "restitutio in integrum" elvén alapuló visszaszolgáltatásáról, valamint az Európai Parlamentnek a román törvénykezésbeli diszkrimináció kiküszöbölésére vonatkozó felszólítását állította szembe az egyházi vagyonok visszaadását szabályozó hazai törvényekkel a nagyváradi tanító szerzetesrend vezetője. Mivel a restitúcióért tavaly kezdeményezett törvénytervezet mellett nem álltak ki közösségi törvényhozói felelősséggel az RMDSZ frakciók, kérte: "Egyetérve a Romániai Kisebbségi Történelmi Magyar Egyházak Kolozsvári Nyilatkozatával, amelyet a Történelmi Magyar Egyházak főpapjai mellett a görög katolikus és a szebeni Szász Evangélikus Egyház képviselője is aláírt, felszólítom az RMDSZ Parlamenti Frakciójának tagjait, az igen tisztelt szenátor és képviselő urakat, szorgalmazzák az Európai Parlamentnél, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésénél, az Európai Bizottságnál Románia monitorizálását a retitutio in integrum elvének alkalmazása, az elkobzott vagyonok visszaadása, valamint az egyházi oktatás szabadságának tiszteletben tartása terén; továbbá hogy a Romániáról készített Európai Parlamenti Jelentést kibővítsék a kisebbségi egyházak és szerzetesrendek, valamint közösségek jogfosztottságának helyzetét érintően." /(Balla Tünde): Nagyváradi nyílt levél az RMDSZ honatyáihoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./2002. szeptember 15.Aug. 28-án délelőtt Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központjában tanácskozástak az erdélyi történelmi magyar egyházak képviselői és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetősége. Római katolikus részről jelen volt Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári főegyházmegye általános érseki helynöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei apát-prépost és Amma Zoltán kanonok, a szatmári egyházmegye általános püspöki helynöke. Az erdélyi református egyházkerületet Pap Géza püspök, a királyhágómellékit Tolnai István előadó tanácsos, míg az unitárius egyházat Szabó Árpád püspök képviselte. Megvitatták az úgynevezett restitúciós törvényt, melynek végrehajtási szabályzatát ebben az időben kell elfogadnia a kormánynak. Ezzel kapcsolatban az RMDSZ saját tervezetet terjeszt elő. A tervezettel kapcsolatban az egyházak több módosító javaslatot tettek, amelyekkel az RMDSZ vezetői egyetértettek. Potyó Ferenc felvetette a marosigeni bánya ügyét, amely a telekkönyvben régebben is a gyulafehérvári püspökség tulajdonaként szerepelt. Az ott kitermelt kő minősége megfelelő a székesegyház javítási, restaurálási munkálataihoz. Mivel Romániában az altalaj kincsek állami tulajdonban vannak, valamilyen kiutat kell keresni a helyzet megoldására. Szóba került a három egyházat érintő (római katolikus, református és unitárius) verespataki egyházi ingatlanok kérdése is. A 75 százalékban kanadai kézben lévő Rosia Montana Gold Corporation évtizedekre koncesszióba kapta meg a területet, s azt tervezik, hogy néhány települést eltüntetnek a föld felszínéről. A helyieket jelentős összegekkel kárpótolják házaikért, másokét átépítik. A verespataki történelmi központot - a három magyar templommal és a temetővel - állítólag épen hagyják, a templomok azonban az áttelepítés következtében hívek nélkül maradnak. A befektetőnek a templomokért is kártérítést kell fizetnie. A földek és erdők visszaadására vonatkozóan - az RMDSZ javaslatára - a plébániáktól kimutatást kérve, számba kell venni, hogy helységenként mennyire sikerült ezt a kérdést intézni, s ennek függvényében fognak a politikusok lépni. Egy másik téma volt az államsegélyügy. Az unitáriusoknak, illetve a nagyváradi egyházmegyében az újonnan végzett vagy felszentelt személyeknek nincs biztosítva az államsegélyük, Bukarestből pedig nem hagynak jóvá és nem utalnak ki újabb pénzösszegeket. Ennek rendezését is felvállalta az RMDSZ. A gyulafehérvári Batthyaneum megoldása évek óta húzódik. Az RMDSZ vezetői tájékoztattak arról, hogy a külön kormányrendeletekkel visszaadott, de helyi szinten megoldatlan tulajdonok ügyét is visszautalják egy létesítendő - 22 tagú - bizottsághoz, amely egy államtitkár vezetésével fog működni. Az egyházak képviselői javasolták, hogy biztosítsanak törvényes keretet a felekezeti iskolák létesítésére. Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei apát-prépost hozzátette, hogy 1989. dec. 22-e után, de különösképpen 1992-őt, majd 1995-öt követően sok egyházi ingatlant juttattak állami vagy vegyes tőkével működő kereskedelmi részvénytársaságok, központi állami intézmények, helyi tanácsok és magánszemélyek tulajdonába. Ugyanakkor 1989 óta sok egyházi ingatlant lebontottak, megsemmisítettek, így ezen ingatlanokért az egyházak nem részesülnek kártalanításban. Szükséges a határidő szabályzatban való megjelölése. Az apát-prépost a premontrei kanonokrend vagyonával kapcsolatban elmondta, hogy Szentmártonban a kolostort és a hozzá tartozó épületeket, területeket a Sanifarm részvénytársaság tulajdonába telekkönyvezték s egy részét már el is idegenítették. A Félix-fürdő - amely szintén a kanonokrend tulajdona volt -a haszonélvezők martalékává vált. A premontrei rend egyetlen ingatlant sem kapott vissza. Nagyváradon ugyanez a helyzet. Fejes Rudolf Anzelm kiemelte: A 2000/94. számú sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvény csak a meglévő ingatlanokra állítja vissza a tulajdonjogot. A többi elkobzott vagy bármi módon az egyházaktól elvett ingatlanok tekintetében nem rendelkezik kártalanításról, sőt az egyházaktól a román állam tulajdonába juttatott templomokat megtartja az állam tulajdonában. Ez a sürgősségi kormányrendelet tehát diszkriminatív, alkotmányellenes, egyházi autonómiát és egyházi tulajdonjogot, alapvető emberi jogot sért. /Fodor György: Visszaigénylésekről tanácskoztak. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 15./2002. november 16.Csorján András Pál premontrei szerzetes festményeiből nyílt kiállítás nov. 14-én Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában. A barát első egyéni tárlatán Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki apát, neoklasszicistának, sajátosan érmellékinek mondta a kiállított képeket. Tempfli József megyés püspök örömét fejezte ki, hogy a szerzetesrendek a kultúrateremtő feladatból részt vállalnak. Csorján András fémdomborításaiból jövőre rendez kiállítást. /Tüzes Bálint: Múlt és a jelen a Tibor Ernő Galériában. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 16./2003. február 23.Nagyvárad ezeréves múltja elképzelhetetlen a premontrei kanonokrend nélkül, hiszen magyar nyelvterületen ebben a városban telepedtek meg elsőként a fehér ruhás szerzetesek, a rendalapító Szent Norbert pedig Szent László királyunk rokona volt. Fejes Rudolf Anzelm prépost, váradhegyfoki apát hozzálátott az újjászervezés munkájához. Mára négy novícius él a megszentelt falak között. Fejes Rudolfot vonzotta a képzőművészet. A váradi egyházmegye számos templomában láthatók művészi kivitelezésű kelyhei, szentségtartói. /Tüzes Bálint: Feltámadt szerzetesrend. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 23./2003. június 9.A Nagyváradi Ady Társaság kiadásában jelent meg Jézus kopogtatott, neki adtam címmel Szűcs László új könyve, amelyet a nagyváradiak számára kedves ferences rendi apáca, Zita nővér, azaz Stoff Magdolna életéről írt. A könyv egy idős apáca élettörténete, a XX. század korrajza és bemutatja az egyháznak a kommunista diktatúra idején betöltött szerepét. Zita nővér a bemutatón elmondta: mindig ott igyekezett kamatoztatni Istentől kapott adományát az árvák, betegek, elhagyottak, Istent keresők, bajba jutottak között, ahová a gondviselés vezette. Fejes Rudolf Anzelm premontrei főapát hozzátette: az ember felfedezi, mi az, amit "Isten művel az emberi lélekkel". A főapát a nővér hittanóráinak hatására lett pappá. Zita nővér Petrozsényben végezte a betegápolást, e hivatása akkor is kenyéradója maradt, amikor felszámolták rendjét, hazatérve Nagyváradra is folytatta és hitre oktatta az ifjúságot. A Securitate eltüntetette a közelmúlt dokumentumait, amelyek az egyház vértanúságáról árulkodhatnának. Ezért sok hasonló vallomásra volna szükség, hogy kirajzolódjon egy még megíratlan egyháztörténet. /Balla Tünde: Hittel a tények ellenében - Zita nővér. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./2003. június 13.Jún. 10-én helyezték örök nyugalomra a nagyváradi Bazilika kriptájában dr. Dászkál István pápai prelátust, ny. nagyváradi ordonáriust, nagyprépostot, aki közel hatvan évig szolgálta egyházát és gyülekezetét. Dászkál hirdette, hogy nemzet és vallás akkor maradhat életben, ha "megmaradunk a kötelességteljesítés útján" méltatta a jún. 8-ára virradóan elhunyt kilencvenes éveiben járó főpapot Fodor József nagyváradi általános püspöki helynök. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök tartotta a gyászmisét. A székes- bazilikában megtartott gyászszertartáson részt vett Ioan Robu bukaresti és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi görög katolikus püspök, aki román nyelvű gyászszertartást végzett és Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei főapát. /(Balla Tünde): Dászkál atyát püspökök temették. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./2003. június 17.Fejes Rudolf Anzelm, a Váradhegyfoki Premontrei Kanonokrend vezetője a rendjüket ért sorozatos törvénytelenségekre hívta föl a figyelmet és kért jogorvoslást a hatályos törvények értelmében. Megtudták: a kolozsvári AVAB jún. 17-én tervezi a váradszentmártoni SANIFARM Rt. elárverezését. A Bihar megyét korábban ellátó, csődbe jutott gyógyszerszolgáltató vállalat a nagyváradi premontrei kanonokrend műemlék kolostorában. A rend visszaköveteli ingatlanát és javait, febr. 28-án 7157-es számmal iktatták a prépostságnak a követelését. Átiratot nyújtottak be mind az AVAB-hoz, kérvén a folyamat leállítását. A prépost sorra megmutatta azt a több kilogrammos iratcsomót, mely a rend 30 ingatlanának visszaigényléséért készült, merthogy az ingatlanokat sorozatos telekkönyvváltoztatással igyekeztek "fellelhetetlenné" tenni, hiszen az eredeti tulajdonos, a premontrei rend a következő telekpapírokon már nem szerepel. A rendfőnöknek mégis sikerült valamennyit megtalálni. /Balla Tünde: Kedden elárverezik a premontrei kolostort. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./2003. október 27.Mintegy 180 küldött és 250-300 érdeklődő vett részt okt. 27-én, vasárnap a Székely Nemzeti Tanács megalakulásán Sepsiszentgyörgyön. Bár eredetileg nyolc széki Székely Tanácsból kellett volna megalakulnia a Nemzeti Tanácsnak, az egyik szék, a Csík széki tanács megalakulását egyelőre elhalasztották. A már megalakult székek: Sepsi, Orbai, Kézdi, Bardócz-Miklósvár, Maros, Udvarhely, Gyergyó Szék. A küldöttek megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot, elfogadták a házszabályt, nyolc szakbizottságot létesítettek, amelybe minden székből delegáltak küldöttet. Elnöknek Csapó József volt RMDSZ-es szenátort választották meg. A Székely Nemzeti Tanács több dokumentumot fogadott el. Kiáltványt arról, hogyan képzelik el az autonómiát, amelyet elküldenek a román és magyar parlamentnek és kormánynak, továbbá eljuttatnak az Európai Unió országainak is kérve, hogy támogassák az elképzelést. Elfogadtak továbbá egy-egy határozatot a Székelyföld területi autonómiájáról, a Székely Nemzeti Tanács képviseletéről az EMNT-ben, és megfogalmaztak egy kérést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek nyújtanak majd át, és amely arról szól, hogy a Székely Nemzeti Tanács a székelyföldi magyarság nevében igényli a kettős állampolgárságot. /Megalakult a Székely Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Sorsfordító nap ez a mai - fogalmazott Tulit Attila -, az önvédelmi harc egy formája, elorzott jogaink visszaszerzéséért önként vállalt feladat. A széki elnökök beszámoltak a települési tanácsok megalakulásáról. Gazda József az orbaiszéki helyzetet mutatta be: 17 településből 8-ban alakult meg a tanács, Kézdiszéken - Sántha Imre bejelentése szerint - 31 településből 8-ban, Sepsiszéken 31 településből 23-ban - közölte Balla Barna. Miklósvár-Bardocszék 18 településből 16-ban megalakult a tanács, jelezteKrizbay Imre, aki elmondta, ők vállalták fel a szórványban, Alsórákoson, Ürmösön és Apácán is a szervezést. Gyergyószéken - Áros Zsolt közlése szerint - 11 helységben alakult települési tanács, Udvarhelyszéken - jelentette Dancs Lajos széki elnök - három városban és 21 községben alakították meg a tanácsokat. Marosszék 113 településén igen jól indult a szervezés - mondta Fodor Imre -, de a rendőrségi zaklatások miatt megtorpant, mégis öt városban és 18 településen megalakultak a tanácsok, s a munka folytatódik. Csíkszék - jelentette az ülésnek Sántha Pál Vilmos, a kezdeményező testület tagja - lemaradt a szervezésben, csak három településen és a megyeszékhelyen alakult meg az NT, ő is vállalta, hogy a munkát folytatják.Ezt követően egyhangú döntéssel megválasztották a Székely Nemzeti Tanács elnökének dr. Csapó Józsefet, a székelyföldi autonómiaprogram kidolgozóját. Létrejött a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT állandó bizottsága, melynek tagjai egyben a testület alelnökei: Borsos Géza, Ferencz Csaba, Gazda József, Izsák Balázs, Kónya Ádám, Szász Jenő, Tulit Attila, György Attila, Bán István. Az SZNT jegyzőivé választották András Imrét, Andrási Árpádot és Farkas Csabát. A testület nyolc szakbizottságának elnökeit és tagjait az elkövetkezőkben választják meg, illetve jelölik ki. Üdvözölte az SZNT-t Szilágyi Zsolt képviselő, aki az erdélyi magyarság eredményes politizálásának akadályát a félelemben és közönyben látja. Szász Jenő, a Polgári Szövetsége elnöke a magyar jövő megteremtésének szükségességéről beszélt, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője a székelység önmagára ébredésének rendkívüli pillanatát köszöntötte, Katona Ádám, az EMK elnöke vállalta, hogy egy év alatt megszervezi Udvarhelyszék 500 településén a tanácsokat. Hatalmas taps fogadta Orbán Viktor levelét.Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök Brüsszelből köszöntötte az SZNT-t, ahol a református egyház nevében átadták az alkotmányozó konventnek híveik ama követelését, miszerint az új Európa alkotmánya foglalja magába Európa keresztény gyökereit, s rögzítse a számbeli őshonos kisebbségek autonómiához való jogát. Üdvözölte a SZNT-t Ágoston András, a VMDP elnöke, Zabolai Csekme Éva, Fejes Rudolf Anzelm prépost, dr. Eva Maria Barki ügyvéd./(Simó): A Székelyföldet megilleti a területi autonómia (Megalakult a Székely Nemzeti Tanács) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./2005. október 19.Az erdélyi magyar történelmi egyházak, a görög katolikus és a szász evangélikus egyház képviselői Brüsszelbe látogattak, az egyházi javak romániai visszaszolgáltatásához kértek segítséget európai uniós tárgyalópartnereiktől. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseivel, illetve Brüsszelben működő nemzetközi egyházi szervezetek képviselőivel találkoztak. Tőkés László püspök elmondta, találkozóikon szolidaritást, egyetértést és nyitottságot tapasztaltak. Tárgyalópartnereik mindenütt határozott segítséget ígértek, és cserében folyamatos kapcsolattartásra, több információ nyújtására kérték az erdélyi küldöttséget. A megbeszéléseken szóltak a kisebbségi egyházakat – a román ortodox egyház javára – sújtó diszkriminációról, illetve a felekezeti oktatás korlátozott voltáról is. Kérték, hogy foglalják ezeket a kérdéseket a Romániáról szóló országjelentésbe, és érjék el, hogy Bukarest teljesítse az integrációs feltételeket. Reményüket fejezték ki, hogy még Románia tényleges csatlakozása előtt sikerül elérni követeléseik teljesítését. /Egyházi segítségkérés Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ A delegáció – amelyet Adorjáni Dezső evangélikus püspök, Tőkés László református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Friedrich Gunnes, a szász evangélikus egyház főtitkára, Nicolae Anusca, a görög katolikus metropolita első tanácsadója, továbbá a római katolikus egyházat képviselő Fejes Anzelm Rudolf püspök, premontrei prépost alkotott – az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseivel, illetve Brüsszelben működő nemzetközi egyházi szervezetek képviselőivel találkozott. A tizenöt éve halogatott egyházivagyon-visszaszolgáltatás nem várathat többé magára – hangoztatták a mintegy kétmillió hívőt képviselő küldöttség tagjai. A román görög katolikus egyháznak még a templomait sem adják vissza. Nicolae Anusca kifejtette, több konkrét eset hozható fel arra is, hogy a román többségi egyház a kisebbségi egyházak ellen uszít. Fejes Anzelm Rudolf rámutatott, az állam megfosztotta az egyházakat a levéltáraktól, a bizonyítékoktól, ugyanakkor kéri a bizonyítékokat a szóban forgó tulajdonokkal kapcsolatban. /(MTI–L.): Segítséget kértek a visszaszolgáltatáshoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./2005. október 31.A romániai történelmi egyházak képviselői levelet intéztek az Európai Bizottsághoz, José Manuel Barroso elnökhöz. A levél bevezetőjében emlékeztet: Brüsszelben, az Európai Parlament illetékeseivel való megbeszélések során a napokban arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy Románia EU-csatlakozásának küszöbén továbbra is súlyos gondok merülnek fel a tényleges vallásszabadság tekintetében. A levél így hangzik: “Egyházi ingatlanainkat nem szolgáltatta vissza a román kormányzat. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy egyházaink több mint 4000 ingatlant igényeltek vissza az államtól, melyek elengedhetetlenül szükségesek vallási, karitatív, társadalmi és oktatási feladataink elvégzéséhez. Ennek ellenére egyházaink mind a mai napig sem kapták vissza ingatlanaik 90 %-át. Romániának még nincs vallásügyi törvénye. Örömmel fogadtuk, hogy a jelenlegi kormányzat, az elismert vallásfelekezetekkel konzultálva elkészítette a vallásügyi törvény tervezetét. Megdöbbentésünknek adunk viszont hangot amiatt, hogy az egyházakkal egyeztetett szövegben kormányzati tisztviselők egy lényegi módosítást eszközöltek. A szövegtervezettel ellentétben ugyanis, amely a felekezeti oktatás állami finanszírozását irányozza elő, a végleges szöveg csupán feltételes módban engedi meg, hogy az állam pénzbelileg támogassa a felekezeti oktatást. (…) Az egyház-finanszírozás törvényi kereteinek hiánya komoly feszültségeket gerjeszt az egyházak között. A többségi egyházat 1989 óta túlfinanszírozzák, és miközben kisebbségi egyházaink hiába próbálják elkobzott ingatlanaikat visszaszerezni, az ortodox egyház kormányrendeletek révén kerül hatalmas értékű javak birtokába. Mindezeket szem előtt tartva, ki kell mondanunk, hogy a román alkotmány által szavatolt esélyegyenlőség és vallásszabadság nem tükröződik a vonatkozó törvénykezésben. Ezért kérjük Elnök úr közbenjárását, hogy az európai intézmények monitorizálják a romániai kisebbségi történelmi egyházak és a nemzeti kisebbségek sorsának alakulását. Meggyőződésünk, hogy a Romániáról szóló ország-jelentésben is említést kell tenni az egyházainkat diszkrimináló gyakorlatról.” A levél aláírói Adorjáni Dezső evangélikus, Tőkés László református, dr. Szabó Árpád unitárius püspökök, Gunnesch Friedrich főtitkár (Ágostai Hitvallású Szász Evangélikus Egyház), Annusca Nicolae érseki főtanácsos (Román Görög Katolikus Egyház), Fejes Rudolf Anzelm apát, prépost-prelátus (Római Katolikus Egyház). /Erdélyi egyházfők levele az Európai Bizottsághoz. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./2005. december 28.A Várad-hegyfoki Premontrei Kononokrendi Prépostság alapításának 875. évfordulója alkalmából szeptember óta Nagyváradon ünnepségek, hangversenyek színhelye a kéttornyú széktemplom. A karácsonyi ünnepkörrel csúcsosodott ki a folyamat a képzőművészként is ismert Csorján András Pál örökfogadalom tételével. December 26-án Jean-Claude Perriset érsek, pápai nuncius celebrálta az ünnepi szentmisét. Beszédét Fejes Rudolf Anzelm prépost fordította magyarra. /T. B.: Kettős ünnep a premontreieknél. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 28./2006. január 9.Újabb békés tiltakozó megmozdulás színhelye volt január 8-án Nagyváradon Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium lelakatolt sportpályája. Tőkés László püspök beszéde után Fejes Anzelm katolikus főapát kifejtette, hogy az állam által elkobzott egyházi ingatlanok visszaadásáért a jövőben is imatüntetéseket kellene rendezni. /Gurzó K. Enikő: Imatüntetés a sportpályáért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 9./2006. március 7.Fejes Rudolf premontrei apátkanonok harcol a szerzetesrend hajdani, Bihar megyei ingatlanjainak visszaadásáért. A szentmártoni kolostort az állam kétszer is elvette tőlük. Nagyváradi épületük jelenleg a régió egyik legnívósabb állami főgimnáziumának ad helyet. Nagyváradon a legutóbbi tanácsülésen többen felhördültek, mert a premontreiek megnyerték azt a pert, amelyet az ingatlan visszaszerzéséért indítottak. /Gurzó K. Enikő: Egy szent élet szent terei. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 7./2007. február 2.Folytatja a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájáért január 31-én elkezdett éhségsztrájkját Sándor Lajos református lelkész, akihez továbbra is csatlakozik az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetének egy-egy tagja, naponta váltva egymást. A nagyváradi tanács RMDSZ-frakciója nevében Pásztor Sándor frakcióvezető bejelentette, a februári tanácsülésen újra napirendre tűzik a sportpálya ügyét. Pásztor szerint azonban az éhségsztrájk és a hasonló radikális lépések nem hoznak megoldást az ügyben, ehelyett kompromisszumra kell törekedni. A pálya tulajdonosa, az ortodox Szentháromság egyházközség munkásai megduplázták a sportpályát körülvevő kerítést. Tőkés László püspök ugyanakkor Tolnay István és Antal János előadó tanácsosok társaságában látogatást tett Virgil Bercea görög katolikus püspöknél és Fejes Rudolf Anzelm premontrei főapátnál. Bercea jogosnak ismerte el a református egyház küzdelmét a sportpálya visszaszerzéséért. Fejes Anzelm főapát szintén támogatásáról biztosította az egyházkerületet, és közölte, szívesen rendelkezésükre bocsátaná a premontrei rend egykori iskolájának sportpályáját. Ezt azonban nem teheti meg, hiszen a rend nem kapta még vissza kolostorát, iskoláját és a templom udvarát, amelyeket a Vointa Sportegyesület használ. Tőkés Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, valamint Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnökhöz fordult segítségért, akik többször is támogatásukat ígérték a sportpálya visszaszerzése ügyében. A nagyvárad-ősi református egyházközség presbitériuma közleményében „mélységesen elítéli a nagyváradi bíróság részrehajló határozatát a sportpálya ügyében” és bejelentette csatlakozását a polgári engedetlenségi mozgalomhoz. A Lorántffy-gimnázium diákjai szolidaritásuk jeléül lemondtak a hét végére tervezett farsangi bál megtartásáról. /Gergely Gizella: Szolidaritás a sztrájkoló lelkésszel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./2008. november 28.Hosszú évek óta pereskedik a premontrei rend, hogy visszaszerezze két, 1948-ban államosított Bihar megyei templomának a tulajdonjogát. Kevéssé ismert az a tény, hogy a kommunizmus idején államosított egyházi ingatlanok között templomok is voltak. Ezek közé tartozik a premontrei rend nagyváradi, illetve váradszentmártoni temploma. A két templom azért került 1948-ban állami tulajdonba, mert ugyanazon telekkönyvi parcellán szerepelt a nagyváradi, valamint a váradszentmártoni rendházzal – magyarázta Fejes Rudolf Anzelm főapát, váradhegyfoki prépost. A kisajátítás ellenére a kommunizmus évtizedei alatt nem sérült a római katolikus egyház élvezeti joga. Az újjáalakult premontrei rend visszaigényelte Bihar megyei templomait, sikertelenül. A restitúciós törvény szerint nem szolgáltatható vissza egykori tulajdonosának olyan ingatlan, amelyben egyházi szertartás folyik. A premontreieket tehát egy olyan törvényi kitétel akadályozza meg abban, hogy jogilag is birtokba vegyék templomaikat, amely eredetileg a görög katolikus egyház ellen irányult. Mivel a templomok visszaszolgáltatására vonatkozó igényt valamennyi romániai bírósági fórum elutasította, a premontrei rend a strasbourgi Emberjogi Bíróságon keresi az igazát. /Pengő Zoltán: Strasbourgban kérik a templomokat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./2008. december 24.,,Európa jövője a keresztény gyökereken alapszik, amelynek letéteményesei vagyunk. Ez az identitásunkból fakadó elhivatásunk, függetlenül attól, hogy katolikusok, protestánsok, anglikánok, ortodoxok vagy más valláshoz tartozóak vagyunk. Keresztény gyökereink nagyon erősek, és kötelességünk azokat védelmezni. ” – többek között ezekkel a szavakkal nyitotta meg december 9-én Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke a brüsszeli parlamenti épületben első alkalommal rendezett európai bibliakiállítást, amelynek kezdeményezője Tőkés László püspök, független EP-képviselő volt, fővédnöke Sólyom László magyar köztársasági elnök. Másnap, a szintén Tőkés László által indítványozott Keresztény Európáért program keretében tartott Kereszténység és Európa című konferencia résztvevői – köztük erdélyi református lelkészek, egyházközeli értelmiségiek – egyetértettek abban, és ezt a tanácskozás záródokumentumába is belefoglalták, hogy az Európai Unióban a ,,gazdasági érdekeken túlmenően az egymással egyesítő, közös értékeknek kell érvényesülniük”. Az Európai Parlament hétszáznyolcvanöt képviselője évente száz-száz látogatót hívhat meg saját költségén, ezt valamennyien ki is használják. December 8-11-e között Tőkés László egy harminchét főnyi látogatócsoportot fogadott vendégül Erdélyből, két felvidéki résztvevővel. Tőkés László elmondta, Hans Gert Pöttering EP-elnök jelenléte a bibliakiállítás megnyitóján nagy megtiszteltetés az egész Kárpát-medencei magyarság számára, és ez azért is bír különleges jelentőséggel, hiszen ,,keresztyénségünk a szekularizált nyugati világban nagyon háttérbe szorult, és itt, az Európai Unióban, az Európai Parlamentben is tovább él a francia forradalomban eredeztethető egyfajta szublimált egyházellenesség. Én, aki Kelet-Európából jövök, az ateista kommunizmus örökségével, megrökönyödéssel kerülök a ló másik oldalára, ahol egy vallástalan, szekuralizált világ vallásidegenségével találkozom. Megítélésem szerint fontos, hogy a kereszténységet, a keresztény gyökereinket, amelyek kimaradtak az európai alkotmányból, mértékadó módon és méltó módon képviseljük”. Tőkés László szerint ,,Európa mélységes erkölcsi válságban van, a gazdasági, pénzügyi és egyéb válságok ezt háttérbe szorítják, márpedig talán az európai keresztyénségnek ez a legsúlyosabb válsága”. Ilyen körülmények között keresi a szövetségeseket, és talál társra ,,más képviselőkben, katolikus istentiszteleti csoportokban, főként lengyel képviselők körében, protestáns imareggeli közösségben, ortodoxok társaságában, akik itt is gyakorolják a hitüket”. A nagyváradi püspök indítványozza, hogy a jövő esztendőben hozzanak létre egy ,,keresztény pártállású” frakcióközi csoportot, ,,amelyik tudatos és hitvalló módon lenne képes képviselni hitünkből fakadó értékeinket, erkölcsi és világrendünket, mert szét vagyunk szóródva a szekularizált, laicizált Európában, nem mutatkozik eléggé meg a mi hitünk és identitásunk. János Pál pápa szerepe, az EU alapító atyáinak öröksége viszont jó kezdetet jelent ahhoz, hogy most se hagyjuk elfakulni a mi hitünket, és egyházunk értékeit jelenítsük meg az Európai Unióban és ezen belül itt, a parlamentben. ”,,A Gutenberg-galaxis harmóniájában a mai napon az ország nélküli népekkel is találkozunk – a skótok, a walesiek, a katalánok, a baszkok, a frízek, a lappok és a cigányok nyelvén megszólaló Ige által” – mondta a bibliakiállítás megnyitóján angol nyelven Tőkés László. A magyar kezdeményezésre létrejött, az európai nyelveken kiadott bibliák tárlatán Hans-Gert Pöttering azt hangsúlyozta, ,,Isten minden nyelven beszél, de ma kiemelten magyarul”. Az EP elnöke megköszönte Tőkés Lászlónak a kiállítás szervezését, aki ,,Európa egy olyan régiójából érkezett, a Partiumból, amely népének évszázadokon keresztül harcolnia kellett vallási és személyi szabadságáért”, és kiemelte, hogy ,,nekünk, keresztényeknek kötelességünk harcolni minden vallási meggyőződés védelméért”. A bibliakiállítás megnyitóján Sólyom László felolvasott üzenetében leszögezte, hogy az ,,Ó- és Újszövetség nem kizárólag vallási dokumentum, hanem nyelvi, filozófiai, művészeti forrás, amelyből gazdagon merítettek Európa népei”. A konferecián Gál Kinga magyarországi EP-képviselő a családon belüli és a társadalomban is megnyilvánuló egymás iránti szeretet szerepét hangsúlyozta; Fejes Anzelm Rudolf, a nagyváradi római katolikus premontrei rend prépostja a keresztény nevelésről beszélt; Inzce Zsolt, a sepsiszentgyörgyi szemerjai református gyülekezet lelkésze az egyházi oktatás hazai nehézségeit ismertette; Csíki Sándor, az Erdélyi Nagycsaládosok Szövetségének elnöke a családok értékteremtő szerepét hangsúlyozta; Forró László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület tanácsosa az egyházaknak a fenntartható fejlődésben betöltött szerepéről beszélt; Surján László magyarországi EP-képviselő szerint az európai ember boldogtalan, nem vállalja vallási önazonosságát, és míg a kelet-európaiak négy évtizedes vallási üldözöttség idején veszítették el hitüket, a nyugati ember önként mond le vallásosságáról. /Fekete Réka: Keresztény misszió a gyökértelenné váló Európában (Tőkés László helytállása Brüsszelben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./2009. május 5.A Nagy Szent Vazul (baziliták) görög katolikus szerzetesrend felsőilosvai kolostorában tartotta soros közgyűlését a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljáróinak Konferenciája. Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát-prépost, a konferencia főtitkára is jelen volt. Az elmúlt héten került sor a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány választással egybekötött káptalanjára is, Csíksomlyón. Ezen Orbán Szabolcs O. F. M. pátert, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet erkölcsteológia és olasz nyelv tanárát választották meg provinciai elöljárónak. Az új provinciális 39 éves. Helyettese a 47 esztendős P. Böjte Mihály, jelenleg székelyudvarhelyi házfőnök. /Fodor György: Szerzetes elöljárók közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2009. május 26.Az egykori Magyarország feltáratlan Árpád-kori királyi temetkezőhelyére bukkantak nagyváradi régészek a közelmúltban. Esély van arra, hogy az eddig még feltáratlan királyi temetkezőhely teljes körű védettséget kapjon. Eddig csupán a középkori krónikairodalomból lehetett sejteni, hogy merre állhatott Nagyváradon Magyarország első premontrei prépostsága. Itt működött a premontreieknek a Várad-előhegyi hiteles helye, illetve a középkori történeti források szerint ezen a helyen állt II. István Árpád-házi király temetkező helye, hangsúlyozta Lakatos Attila, nagyváradi régész. A konvent romjaiba azonban, ahová a rend fénykorában II. Istvánt temették, bármikor újra belekaphat a markológép, amíg védetté nem nyilvánítják a területet, ehhez pedig pénzre volna szükség. Fejes Rudolf Anzelm, a nagyváradi premonteri nagyprépost apátja beszámolt arról: a rend hiába perelt, más javaival egyetemben nem kapta vissza régi birtokát. Duna Tv /Árpád-kori királyi temetőre bukkantak nagyváradi régészek. = Erdély. Ma, máj. 25./2010. február 8.Strasbourgban kérik vissza a váradszentmártoni rendházatA strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul a Váradhegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság a rend váradszentmártoni kolostora ügyében, miután az épület visszaszolgáltatásáért zajló perben a román Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék elutasító ítéletet hozott – jelentette be tegnap Fejes Rudolf Anzelm főapát, premontrei prépost rendhagyó helyszínen, a kolostorépület mellett álló templomban tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, a kereset benyújtását nehezíti, hogy a tavaly decemberben meghozott ítélet még most sem jutott el a váradi táblabíróságra, így nem ismerik az ítélet indoklását, ennek nyomán azt nem tudják belefoglalni a Strasbourgba benyújtandó dokumentumba. „Hogy ne fussunk ki a hat hónapos fellebbezési határidőből, Kincses Előd ügyvéd előzetes keresetet nyújtott be az emberi jogi bíróságra” – mondta a főapát. Mint a főapát elmondta, a Nagyváradtól mintegy négy kilométerre, a Félixfürdő felé vezető főút mentén található Váradszentmárton főterén álló barokk kolostorépület tulajdonjogi vitái a trianoni békediktátumot követő években kezdődtek. „A premontrei rend sorsa 1920 után gyökeresen megváltozott, mindenféle csellel megpróbálták kiforgatni a vagyonából” – hangoztatta a főapát. Mindezt illusztrálandó elmondta: bár a 30-as évek elején a román állam elismerte a rend tulajdonjogát az épületre, 1937-ben telekkönyv-módosítást hajtottak végre, amelyben a premontrei rend helyett a román államot tüntették föl tulajdonosként, arra hivatkozva, hogy Trianon előtt a magyar állam is támogatta a rend oktatási intézményeit, így azok a román államot illetik. 1940-ben aztán, Észak-Erdély felszabadulását követően a rend visszakapta a kolostorépületet, ám 1945, illetve az 1948-as államosítások után újabb nehéz idők következtek, annak ellenére, hogy hivatalosan a kolostorépületet nem államosították. Igaz ugyan, hogy 1959-ig a hadsereg használta, ám addig a belügyminisztérium rendszeresen bérleti díjat fizetett a rendnek – azaz a román kommunista állam is elismerte az ingatlan fölötti tulajdonjogát. A főapát mindezt korabeli, a rend által a belügyminisztérium számára magyar nyelven kiállított, hivatalos bélyegzővel ellátott nyugták másolatával is bizonyította, amelyek azt igazolják, hogy az összegeket a 0102-es katonai egység „a szentmártoni rendház béreként” fizette ki. Ezt követően azonban egy 1947-es államosítási végzésre hivatkozva a rend nem gyakorolhatta tulajdonosi jogait. „Mivel ez ellentmondásban van az 1959-ig folytatott gyakorlattal, amelyben rendünk tulajdonjogát elismerték, álláspontunk szerint utólag, visszadátumozva hamisítottak egy államosítási dokumentumot” – szögezte le Fejes Rudolf Anzelm. A főapát közölte, a helyi különleges visszaszolgáltatási bizottság 2007-es kedvezőtlen döntése után – amelyben arra hivatkoztak, hogy az 1947-es államosítás azért nem számít jogellenesnek, mert a kolostorépületet már 1937-ben a román államra írták át – 24 olyan dokumentumot nyújtottak be a bírósági fellebbezés mellé, amely a rend tulajdonjogát, valamint a hamisítás tényét igazolja. Ezeket ugyanakkor a legfelsőbb bíróság sem vette figyelembe, ezért fordulnak Strasbourghoz. Eladná a rendházat a „tulajdonos” Az épületet ugyanakkor a hivatalos szervek szerint jelenlegi tulajdonosként számon tartott Sanifarm gyógyszerforgalmazó vállalat el kívánja adni. Mivel műemlék épületről – egy több mint háromszáz évvel ezelőtt épült, kisebb barokk kastélyra hasonlító rendházról van szó, amely jelenleg elhagyatottan, málladozó falakkal, törött ablakokkal áll – a művelődési tárcának és a helyi önkormányzatnak elővásárlási joga van. A váradszentmártoni önkormányzat már jelezte is, hogy meg kívánja vásárolni, ám a premontrei prépostság tudatta az önkormányzattal: amennyiben valóban jelentkezik, rosszhiszemű vásárlónak minősül, hiszen immár tudomása van arról, hogy az épületet visszaigényli korábbi tulajdonosa. Diszkrimináló ítélet? A Krónika kérdésére Fejes Rudolf Anzelm kifejtette: diszkriminációnak tekinti a rendet kedvezőtlenül érintő döntéseket, hiszen korábban a közeli, betfiai kőbányára vonatkozó visszaigénylési kérésüket kedvezően bírálták el. „A jogi valóság eltér attól, ami 1960-ig valójában történt, ezért diszkriminációnak tekinthető az ítélet. A román igazságszolgáltatásban erkölcsi korrupció uralkodik, addig nincs jogállam, amíg nem jogi, hanem politikai úton kell bebizonyítanunk igazunkat” – hangoztatta a főapát. Lapunk kérdésére azt is elmondta: nem ez az egyetlen támadás a premontrei rend egykori tulajdona ellen. Alapfokon elutasították a korábbi Premontrei Gimnázium Nagyvárad belvárosában álló épületére vonatkozó visszaigénylésüket, ezt az ítéletet megfellebbezték, így jelenleg is zajlik a per. Ráadásul a nagyváradi önkormányzat meg akarja szerezni a gimnázium mögötti területet, amely szintén a premontrei rendé volt, de jelenleg sportpálya működik rajta. Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár) 2010. június 13.Romániában a magyar történelmi egyházak a vallási diszkrimináció áldozataiTőkés László EP-képviselő Sajtóirodája az alábbi közleményt jelentette meg 2010. június 13-án Nagyváradon: - A vasárnapi szentmisét követően, 2010. június 13-án került sor Váradszentmártonban arra az imatüntetésre, majd sajtótájékoztatóra, amelyet Fejes Rudolf Anzelm premontrei rendi apát tartott, s amelyen részt vett Tőkés László EP-képviselő is. Az apátkanonok ily módon tiltakozik az ellen, hogy a szentmártoni premontrei kolostor épületét a román állam nem hajlandó visszaszolgáltatni a rendnek, noha hivatalos dokumentációval bizonyították tulajdonjogukat. A román törvénykezés ítéletével elégedetlen rendfőnök a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert a főapát szerint a premontrei ingatlan esete egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Romániában vallási diszkrimináció történik. A fehérkanonok múlt héten kapta meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának válaszát a kolostor tulajdonlásával kapcsolatban. A rövid értesítésben csupán az áll, hogy egy bizottság kivizsgálta az egyházi ingatlan körül kialakult helyzetet, s úgy találják, a premontrei rend nem merített ki minden jogi lehetőséget Romániában. Tehát a szerzetesrend kezdheti elölről a pereskedést. A sajtótájékoztatón Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is felszólalt. A képviselő a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása körül kialakult furcsa helyzetek kapcsán rámutatott arra, hogy a magyar történelmi egyházak milyen sok esetben válnak kisemmizettekké. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület is megszenvedte, emlékeztetett a volt püspök arra a botrányos esetre, amikor a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályáját akarta elorozni az állami hatóságok által támogatott ortodox egyház. A restitúciós törvények önmagukban semmit nem érnek, ha nem lehet őket a gyakorlatban is igazságosan, méltányosan alkalmazni – mutatott rá Tőkés. Márpedig a szentmártoni kolostoréhoz hasonló történetek azt igazolják, hogy a kommunizmus okozta „társadalmi betegségek” nem gyógyultak meg, s ezeket csak tettekkel és valós, működő, a magyar egyházak érdekeit és jogait figyelembe vevő érdekérvényesítéssel lehet orvosolni. Tőkés László meghívására egy ökumenikus egyházi delegáció utazik nemsokára Strasbourgba, amelynek egyik tagja a nagyváradi fehérkanonok lesz. A küldöttség célja, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét: Romániában a magyar történelmi egyházak mind a mai napig a vallási diszkrimináció áldozatai, márpedig ez egyetlen magát demokratikusnak valló EU-tagállamban sem megengedett. Romániában a négy történelmi magyar egyháztól a hivatalos adatok szerint 2140 elkobzott épületből mindezidáig elenyésző számú ingatlan került vissza jogos tulajdonosaikhoz. 2005-ben még az amerikai képviselőház külügyi bizottsága is külön határozati javaslatban sürgette a kommunista uralom alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1997. évi határozatában is szorgalmazott „restitutio in integrum” elve szerint. Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája 2010. június 14.Kezdhetik elölről a pereskedést a premontreiek – Anzelm atya nem adja fel, Tőkés kiáll az egyházi dikrimináció ellenTegnap délben a vasárnapi szentmisét követően került sor Váradszentmártonban arra az imaláncra, majd sajtótájékoztatóra, amelyet Fejes Rudolf Anzelm premontrei rendi apát tartott, s amelyen megjelent Tőkés László európai parlamenti képviselő, volt királyhágómelléki református püspök és kísérete is. Mint lapunk is több esetben megírta már, az apátkanonok ily módon tiltakozik az ellen, hogy a szentmártoni premontrei kolostor épületét a román állam nem hajlandó visszaszolgáltatni a rendnek, noha hivatalos dokumentáció bizonyítja, ki a jogos tulajdonosa az ingatlannak. A román törvénykezés ítéletével elégedetlen rendfőnök a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a tulajdonjog tisztázása végett. A főapát szerint a premontrei ingatlan esete egyértelmű bizonyíték arra, hogy Romániában vallási diszkrimináció történik. Hosszú hónapok elteltével a múlt héten kapta meg az Anzelm atya által megbízott ügyvéd a strasbourgi emberjogi bíróság válaszát. A rövid értesítésben az áll, hogy egy háromtagú bizottság kivizsgálta az egyházi ingatlan körül kialakult helyzetet, s úgy találta, hogy a premontrei rend nem merített ki minden jogi lehetőséget Romániában, amellyel visszaigényelhetik a kolostor épületét. Ez azt jelenti, hogy a szerzetesrend kezdheti elölről a pereskedést, s mint a kanonok elmondta, ezt meg is fogják tenni. A tegnap megtartott sajtótájékoztatón Tőkés László is felszólalt, együttérzéséről és támogatásáról biztosította a fehérkanonokot. Az EP-képviselő, akit a szentmártoni katolikus hívek nagy szeretettel fogadtak, rövid, de tartalmas beszédben vázolta a romániai egyházi ingatlanok körül kialakult furcsa helyzetet rámutatva, hogy a magyar történelmi egyházak milyen sok esetben válnak kisemmizettekké. A restitúciós törvények önmagukban éppúgy nem érnek semmit, ha nem lehet őket a gyakorlatban is igazságosan, méltányosan alkalmazni, mint azok a szépen hangzó, de üres szólamok, amelyekkel politikusok, érdekképviseletek áltatják az embereket. Márpedig a szentmártoni kolostoréhoz hasonló történetek azt igazolják, hogy a kommunizmus okozta „társadalmi betegségek” nem gyógyultak meg, ezeket csak tettekkel és érdekérvényesítéssel lehet orvosolni. Az EP-képviselő és kísérete közösen imádkozott a szentmártoni katolikus gyülekezettel, erőt és kitartást kívánva nekik, igazuk eléréséhez. Értesüléseink szerint Tőkés László meghívására nemsokára Strasbourgba utazik egy ökomenikus egyházi delegáció, amelynek tagja lesz a nagyváradi fehérkanonok is. A küldöttség célja, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy Romániában a magyar történelmi egyházaknak mindmáig el kell szenvedniük a vallási diszkriminációt, márpedig ez egyetlen, magát demokratikusnak valló EU-tagállamban sem megengedett. Szőke Mária Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. október 24.Utazás térben és időbenNagyvárad – Péntek délután Isten szolgája Bogdánffy Szilárd vértanú püspök életét és korát bemutató kiállítás nyílt a római katolikus püspöki palota előcsarnokában. A volt főpásztorról szóló filmet is levetítették. Péntek délután Isten szolgája Bogdánffy Szilárd vértanú püspök életét és korát különböző hiteles dokumentumok, fényképek, jegyzőkönyvek stb. alapján bemutató kiállítás nyílt a római katolikus püspöki palota előcsarnokában. Az érdeklődő sokadalmat Exc. Böcskei László nagyváradi megyés püspök üdvözölte. Kifejtette: amikor tervezni kezdték a tárlatot, még nem gondoltak arra, hogy az ’56-os évforduló előestéjén megtartott nyitóünnepség hangulatában benne lesz a szabadság utáni vágy és küzdelem gondolata. Bár Bogdánffy Szilárd tevékenysége és halála megelőzte ötvenhatot, ő is a könyörtelen és embertelen rendszer áldozatának tekinthető. Az emlékkiállítás tulajdonképpen utazás térben és időben, közelebb visz bennünket az október 30-i boldoggá avatási ünnepséghez, mert általa jobban megismerhetjük a vértanú püspök életét, alakját és nagyságát. A főpásztor külön köszöntötte a szomszédos egyházmegyék képviselőit, Exc. Martin Roos temesvári megyés püspököt, Ft. Hársfalvi Ottó szatmári vikáriust, Ioan Marcut, Bogdánffy Szilárd unokaöccsét és a Krisztusnak ajánlva című dokumentumfilm készítőit, Emődi András levéltárost, Villányi Zoltán operatőrt, Balla Tünde riportert és Lakatos Attila muzeológust. Feloldotta személyiségét A megszólítottak közül Emődi András elmondta: csapatmunkáról van szó, a kilencvenes években még rendkivül kevés anyag állt rendelkezésre, alig-két három irat. Nagy segítségükre volt Exc. Tempfli József ny. megyés püspök és Mons. Fodor József általános helynök, valamint az is, hogy a stáb végigjárta a vértanú püspök életének különböző helyszíneit, ahol újabb tárgyi emlékek kerültek elő. Hozzátette: a közeljövőben egy dokumentumkötetet is szeretnének megjelentetni. Lakatos Attila úgy vélte: Bogdánffy Szilárd feloldotta személyiségét a hivatásában, életszentségének titka, hogy életének minden percét alárendelte feladatának, illetve megbízatásának. A beszédek után az egybegyűltek megtekintették a két részes, 80 perces dokumentumfilmet. A történteket kronológiai sorrendben ismertető alkotásban megszólalnak a volt tanítványok (Kristófi János, Vesselényi Tibor, Kirner Ferenc, Galambos Ferenc, Pásztai Ottó, Závodszky Edith, Szutor Mihály, Tichy Béla, Hoványi Judit és Exc. Tempfli József) is. A narrátor szerepét Török Sándor vállalta el, illetve hangját adta Dobos Imre, Varga Vilmos és F. Bathó Ida színművész, valamint Ft. Fejes Anzelm premontrei apát is. A filmet, ezúttal román felirattal, október 27-én, szerdán 18 órakor ismét levetítik. Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro 2011. február 16.Pereskedés és sárdobálás a premontreiek nagyváradi gimnáziuma miattA nagyváradi Úri utcában még mindig régi méltóságában áll a premontrei rend temploma és az ehhez tartozó iskolaépület, amelyben hosszú évtizedek óta generációk tanulnak. S majdnem két esztendeje folyik az a pereskedés, amelynek során a nagyváradi premontrei főapát, Fejes Rudolf Anzelm visszakéri az egykori egyházi gimnáziumot a váradi önkormányzattól. Az elmúlt napokban a Bihar megyei román bulvármédiában több támadás érte a visszaigénylés kapcsán a premontrei rendet, ugyanis mint kiderült, a január 26-ára kitűzött bírósági tárgyalást március 4-re halasztották, s nagyon úgy tűnik, a jogi procedúra alakulásától beijedtek azok, akik nem akarják, hogy az a nagyváradi tanintézet, amelynek alapjait 1699-ben Benkovics Ágoston akkori nagyváradi római katolikus püspök tette le, ismét egyházi tulajdonná váljon. A nagyváradi önkormányzat részéről az eset kapcsán Delorean Gyula helyi tanácsost kérdeztük, aki az iskolákért felelős a megyeszékhelyen. Az RMDSZ-es városatya kérdésünkre csak annyit mondott, szerinte azért volna jó, ha minél előbb (így vagy úgy) tisztázódna a gimnázium tulajdonjoga, mivel akkor az RMDSZ és az önkormányzat minél hamarabb nekiláthatna olyan európai támogatásokat szerezni, amelyek segítségével felújíthatnák az iskola épületét. A per menetéről s az ehhez kapcsolódó sajtós mocskolódásról Delorean nem nyilatkozott, úgy tűnt, valójában nem is olvasta például azt a cikket, amelyben több ízben szerepel az ő neve is, s amelyben azt állítják a valóságtól sokadjára elrugaszkodott román firkászok, hogy a premontreieknek egyáltalán nincs joguk az Úri utcai épülethez, mivel azt annak idején Horthy Miklós kormányzó nacionalista szeszélyből adományozta a rendnek. Hogy mi is a helyzet valójában a volt premontrei gimnázium tulajdonjogi perével kapcsolatban, ezt magától Fejes Rudolf prépost-prelátustól kérdeztük meg. – Mióta is folyik ez a per a váradi önkormányzat és a premontrei rend között? – Körülbelül másfél évvel ezelőtt a bukaresti restitúciós bizottság határozatot hozott a régi premontrei gimnázium épületével kapcsolatban, miszerint két okot felsorolva elutasítják a visszaszolgáltatást. Az első ok: ez az eset nem tartozik a restitúciós törvény hatálya alá. A második ok: a telekkönyvben 1936-ban az ingatlant átírták rektifikáció jogcímen a román állam nevére. – Ez mit jelent? – Rektifikáció útján tulajdont nem lehet szerezni. A rektifikáció jogi fogalma ugyanis kizárja, hogy a tulajdonos személye megváltozzék, legyen szó akár jogi, akár természetes személyről. Például ha engem Fejesnek hívnak, de véletlenül Fehérnek írnak be a telekkönyvbe, akkor én kérhetem azt, hogy saját nevemre írják át a telekkönyvet, tehát korrigálják. De bizonyítani kell, hogy Fejes és Fehér ugyanannak a személynek a megnevezése. Bizarr dolog tehát azt állítani, hogy a premontrei szerzetesrend és a román állam egy és ugyanaz a jogi személy, ahogy ezt el akarják hitetni. Rendünk nem mondhatja el, hogy „az állam én vagyok!”. Tehát a gimnázium átírása nélkülöz minden jogi alapot. Mondjuk ki, hogy tulajdonképpen a hírhedt kolozsvári vasgárdista professzor, Onisifor Ghibu mesterkedésének eredménye ez a jogtalan átíratás is. Azé a személyé, aki a kisebbségi egyházak, elsősorban a római katolikus szerzetesrendek és a reformátusok ellen indított hadjáratot, hogy el tudják kobozni ezek vagyonait. – Tehát nemcsak a premontrei rend tulajdonait kobozták el Ghibu közreműködésével? – Nem. Konkrét eseteket is tudok sorolni a miénken kívül. Ghibu az 1930-as évek elején az Erdélyi Római Katolikus Státus vagyonát koboztatta el, 1934-ben a temesvári és a máramarosszigeti piaristák főgimnáziumát, a minoriták szilágysomlyói gimnáziumát, illetve a szigeti református gimnáziumot az összes ehhez tartozó tanárlakással. 1937-ben pedig a premontreiek ingatlanait íratta át a román állam nevére, mint jeleztem, minden jogi alap nélkül. Ezekről korabeli bizonyítékaink vannak. Szörnyű munkát végzett ez az ember – természetesen kellő politikai támogatással. 1940-ig az átíratási procedúrának nincs vége, mint ezt legutóbb a román bulvársajtóban állították egyesek, tehát hiába volt sebbel-lobbal, a törvények megkerülésével átíratva az ingatlan, hivatalosan soha, sehol nem mondatott ki, hogy a váradi premontrei gimnázium a román állam tulajdona. Az átírás tehát érvénytelen és törvénytelen. 1940-ben egy törvényerejű határozattal vissza is írták egyetlen tulajdonosként a rend nevét a telekkönyvbe. Ezután, mégpedig 1948-ban a kommunisták államosították ezt az épületet is. Ezelőtt másfél évvel, amikor a felsorolt két okra hivatkozva elutasítottak minket, azonnal, tehát a törvénynek megfelelően, harminc napon belül megtámadtuk a bíróságon a restitúciós bizottság határozatát. A per a mai napig folytatódik, s egy olyan irányt vett, hogy a két okot, amivel minket elutasítottak, két külön perbe tárgyalják. – Úgy tűnik, a váradi önkormányzatnak ez a megoldás nem tetszik. – A váradi önkormányzat ezt a szétválasztást egészen a semmítőszékig minden szinten megfellebbezte, de minden szinten elvesztette. Így marad a kettős per. S ez az áttekinthetőséget szolgálja. Március 4-én lesz a következő forduló, amikor is az 1936-os telekkönyvi átíratást tárgyalják, ezért úgy vélem, hogy a minap a román sajtóban megjelent, a premontrei rendet kitámadó cikk egyértelműen szándékos, irányított hangulatkeltés, uszítás akar lenni. A közvéleményt manipulálná és az igazságszolgáltatást befolyásolná, ha tudná. Ezt a cikket olvasva ugyanis az derül ki, hogy a városházi hivatalnokok egy (furcsa módon névtelenségbe burkolózó) része, illetve az Eminescu főgimnázium tanárainak egy, szintén anonim csapata nagyon megijedt attól, hogy a törvények értelmében ki kell mondani, ki is az ingatlan jogos tulajdonosa. Remélem, hogy azok, akik ilyen jellegű, megalapozatlan cikkeket írnak vagy rendelnek meg, tisztában vannak azzal, hogy egy EU-tagállamban léteznek törvények azok megregulázására, akik vallási hovatartozásuk miatt bárkit rágalmaznak, lejáratnak, bemocskolnak. – Mivel érvelt a váradi önkormányzat, milyen állításokkal akarta azt bizonyítani, hogy az Úri tucat ingatlanegyüttes nem a premontrei rendé volt? – Érdekes, mi több, furcsa érvek hangzottak el eddig, az önkormányzat zömmel olyan dolgokra hivatkozik, amikor megkérdőjelezi a premontreiek tulajdonjogát, amelyek csak Ghibu műveiben, azaz dokumentumoknak semmiképpen nem nevezhető levelezéseiben, folyamodványaiban, feljelentéseiben szerepelnek. Azt viszont sehol nem említik, hogy Ghibut – akinek 1990 után szobrot emeltek Váradon és akiről iskolát neveztek el – 1945-ben az a királyi román igazságszolgáltatás elítélte a fasiszta Vasgárdában kifejtett tevékenysége miatt, bár csak két évet ült a caracali börtönben. Ezt az egykori Securitate Irattarát Vizsgáló Országos Tanács is igazolta. Döbbenetes, hogy egy országban, amely éppen a schengeni csatlakozásért küzd, egyesek nem veszik komolyan az Európai Tanács azon határozatait, amelyekben sürgetik az egyházi javak visszaszolgáltatását is. Rendünk azokban a perekben, amelyeket azért kezdtünk, hogy visszakapjuk saját tulajdonainkat, mindig és messzemenően betartotta a román törvényeket, és az elhangzott, a román sajtóban megjelent vádakkal ellentétben mi soha nem követtünk el semmilyen szabálytalanságot a perek során. – Voltak más támadások is, amik önöket érték a per során? – Döbbenetesnek találom például azt is, hogy a rend levéltárosát (minden bizonnyal önkormányzati ukázra) egyszerűen nem szolgálták ki, amikor a váradi várban levő levéltárban a rend iratanyagát akarta átnézni. Ezzel kapcsolatban megtettük már a szükséges jogi lépéseket. – Mik a tervei, ha esetleg visszakapják az ingatlant? – A visszaszolgáltatás után is szándékunk a törvényes előírásokat betartani, és nyitottak vagyunk a tanügyi hatóságokkal és természetesen az önkormányzattal is egy érdemi párbeszédbe kezdeni, ami az egész város érdekeit tartja szem előtt. Természetesen mint tanító rendnek számunkra az oktatás, nevelés kérdése az elsődleges ez esetben is. Rendünk egykoron saját pénzéből és állami kölcsönből azért építette váradi gimnáziumát, hogy ott tanítás folyjon. Ezt az épületet nehéz is lenne másra használni. Éppen ezért célunk megtartani az épületet iskolának tanügyi karakterét. Szőke Mária, Reggeli Újság, Erdély.ma 2011. március 13.Út a vértanúsághozA tavaly októberben boldoggá avatott, 1953. október 2-án a nagyenyedi börtönben mártírhalált halt egykori váradi püspökre, Bogdánffy Szilárdra emlékeztek születésének századik évfordulója alkalmából március 11-én, péntek délután és szombat délelőtt a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye papjai a meghívott vendégekkel és a hívekkel együtt. Pénteken a vértanú püspökért tartottak vesperást a váradi székesegyházban; a közös imádságon közreműködött a Szent László Kórus Balogh Mihály karnagy vezényletével. Szombaton a római katolikus püspöki palota dísztermében tartottak jubileumi emléknapot. Akár az előző estire, erre az eseményre is sokan érkeztek: a váradi egyházmegye papjain kívül – akik közül megemlítjük Tempfli József nyugalmazott megyés püspököt, illetve Fodor József általános helynököt – jelen volt két vendégpüspök is, Schönberger Jenő szatmárnémeti és Martin Roos temesvári főpásztorok. A görög katolikus egyházat Virgil Bercea képviselte, Sofronie Drincec ortodox püspök küldötteként pedig Cristian Rus, a váradi görög keleti püspökség vikáriusa jelent meg. Az egyházmegye szerzetesrendjei is képviseltették magukat: Fejes Rudolf Anzelm premontrei prépost prelátus és néhány vincés nővér is megtisztelte jelenlétével az eseményt. Böcskei László megyés püspök házigazdaként köszöntötte a jelenlevőket, beszélt a mártíromságot vállalt Bogdánffy Szilárd életútjáról és üldöztetéséről, kiemelve, hogy a boldoggá avatott püspök emlékének ápolására elsősorban a mai embereknek van szükségük, ugyanis így szembesülnek azzal a múlttal, amely egyértelműen igazolja, hogy Isten útját, azaz az emberség és a szeretet útját kell követni minden akadályoztatás ellenére. Kifejtette, hogy XVI. Benedek pápa Bogdánffy boldoggá avatásával követendő példát mutatott arra, hogy a múlt bűneit nem szabad elfeledni, azonban ezt nem bosszúállásként kell kezelni, hanem – Jézus tanításait követve – hálás szeretettel kell emléket állítani azoknak, akik hitükért, népükért merték vállalni a halált is. Így az egykori mártírok emlékének ápolása nemes és szent hagyaték marad, amiből erőt meríthet a mai modern és gyakran kusza világ embere is. A püspöki köszöntőt követően előadások hangzottak el Bogdánffyról. Tempfli Imre egyháztörténész Történelmi kép című előadását a nagykárolyi Resszer Mihály atya olvasta fel. A kommunista korszak egyházellenes politikájában szó szerint élet-halál harc folyt a papság és a kommunista rémterror végrehajtó-apparátusa között, amelyben az üldözöttek mindig a papok és az istenhívő emberek voltak, derült ki az igen érdekes előadásból. Másodikként Lakatos Attila történész kapott szót, aki Bogdánffy Szilárd életútja címmel próbálta megismertetni a jelenlevőkkel annak a kutatómunkának az eredményét, érdekességét, amelyet aközben tapasztalt, míg a mártír püspök életéről készült dokumentumfilmjéhez keresett adatokat. Ez az előadás sajnálatos módon túl hosszúra és kissé csapongóra sikerült, elmondhatjuk, hogy a kevesebb bizonyára több lett volna. Ezt igazolja az a tény is, hogy a beszámoló alatt a jelenlevők közül többen elvesztették türelmüket, s távoztak a rendezvényről. A majd kétórás beszéd után három tehetséges fiatal, Costin Ágnes, Oláh Boglárka és Bogdan Cocora adott elő komolyzenei számokat. Ezután Emődi Tamás levéltáros Titkosszolgálati dokumentumok címen értekezett, Kovács F. Zsolt, a püspökség irodaigazgatója pedig Bogdánffy Szilárd Szinoptikus apokalipszis című doktori disszertációját ismertette. A jubileumi emléknap utolsó eseményeként bemutatták a mártír püspök tiszteletére összeállított emlékkötetet, melynek címe: Út a vértanúsághoz. A kivitelezésében is igényes, kétkötetes művet a váradi római katolikus püspökség adta ki. Böcskei László rövid ismertetőt tartott a könyvről, megköszönve mindazok munkáját, akik segítették a püspökséget abban, hogy a beatifikáció magasztos emlékű eseménnyé váljon az egyházmegye hívei számára. A rendezvény végén az emlékkönyvet 100 lejes áron meg is lehetett vásárolni. Szőke Mária, Reggeli Újság Út a vértanúsághoz: Bogdánffy Szilárd emlékkötet: I-II /szerkesztette Emődi András/ – Nagyvárad: Római Katolikus Püspökség: Varadinum Script Kiadó, 2011 Erdély.ma 2011. március 13.Megkoszorúzták a félixfürdői Petőfi-szobrotBihar megye – A Bihar megyei RMDSZ a történelmi egyházakkal közösen, közelgő nemzeti ünnepünk alkalmából hagyományteremtő szándékkal koszorúzást szervezett Petőfi Sándor nemrég felújított félixfürdői szobránál. A Váradszentmárton községben szervezett vasárnapi ünnepi megemlékezés a premontrei római katolikus templomban kezdődött, ahol Fejes Anzelm Rudolf apátkanonok mondott szentbeszédet. A prédikáció keretében megemlékezett az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc áldozatairól és az események helyi vonatkozásairól is. Történelmi kuriózumként elhangzott, hogy a premontreiek a forradalom idején Szentmártonban, illetve Asszonyvásárán bújtatták el a forradalmárokat azért, hogy az úgynevezett Bach-rendszerben ne vonják őket felelősségre a szabadságért vívott küzdelmükért. A jelen lévő hívek közösen imádkoztak azért, hogy a rend végre visszakaphassa, a kommunizmus idején államosított tulajdonait, majd a jelen lévők többsége átment a félixfürdő területén található Petőfi szoborhoz. A hányattatott sorsú, többször is megrongált plasztikát a közelmúltban újította fel Deák Árpád nagyváradi szobrászművész. Az RMDSZ közbenjárásával sikerült megtisztítani a mindeddig méltatlanul elhanyagolt környezetét is. Az eszmék tovább élnek A koszorúzáson beszédet mondott Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, aki örömét fejezte ki, hogy új helyszínnel bővült a hagyományos március 15-i megemlékezés-sorozat. Kifejtette: egy forradalmat le lehet verni, de a forradalmi eszméket megszüntetni nem lehet. Az a küzdelem, amit elődeink vívtak, azt nekünk is meg kell harcolni, csak más eszközökkel. Közös céljaink elérése érdekében pedig a békesség, szeretet és egyetértés útján kell járnunk. Fejes Anzelm Rudolf apátkanonok megáldotta a felújított szobrot, majd a jelenlévők elhelyezték a kegyelet koszorúit a szobor talapzatán. Közreműködött a Szent László Gimnázium két másodikos diákja is, végül a nemzeti imánk eléneklésével zárult a hagyományteremtő megemlékezés. Mészáros Tímea erdon.ro lapozás: 1-30 | 31-52
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
